 |
| forrás:joportal.hu |
 |
| forrás: www.chow.com |
A szelíd és vadgesztenye nincs egyébként egymással közeli rokonságban.
Előbbi a bükkfafélék családjának nemzetsége 12 (más szerzők szerint 13) fajjal, melyből Európában mindössze egy faj él.
Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben elterjedt szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin (így a Nagymaros feletti hegyoldalakon) és a Naszály alján zöldellő szelídgesztenye-ligetek.Jelentősebb szelídgesztenyések Magyarországon az Alpokalján vannak.
A jó gesztenyetermő vidékeken ősszel gyakran gesztenyeünnepet tartanak a termés betakarítása után:
Magyarországon híres az októberben tartott velemi gesztenyeünnep (ez idén október 4-én volt), Erdély legjelentősebb gesztenyeünnepe a nagybányai.
A gesztenye vitamintartalma nem túl jelentős, leginkább C-vitamint (27,3 mg) lelhetünk benne, E- és B1-, B2- és B6-vitamint, némi niacint és pantoténsavat tartalmaz. Az ásványi anyagok közül sok káliumot (640 mg), 82 mg foszfort, kalciumot, magnéziumot tartalmaz. A nyomelemek közül a vas, cink, mangán és a réz található meg benne jelentősebb mennyiségben. Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz különlegességnek számít, fogyasztása kedvezően hathat a vérszegénység kezelésére. Kimerültség ellen és levertség esetén is hatásos.
(forrás: wikipedia)
